7.fejezet-A titok örzői

Hamarabb hoztam mint akartam , és hoszabb is lett XDSzóval olvasgassátok :Dés írjatok komikat puszy
ÉS A RÉSZ :

Már egy hónapja együtt voltunk Chrissel ,és már azon gondolkoztam , hogy elmondom neki mi is vagyok valójában . Igen ezt fogom tenni , ha igazán szeret , megérti majd .Meg is mondom neki .

- Chris , mondani szeretnék valamit .

- Persze , mond csak .

-Szóval , én nem ember vagyok…- kezdtem óvatosan , várva a reakcióját .

-Tudod.

-Tudod ?!

-Igen , te egy angyal vagy .

-Pff , nem . De most komolyan beszélek .Én nem ember vagyok .Hanem …vámpír. Vagyis igazából alakváltó is .

- Sarah , szerintem agyadra ment a tanulás .Jobb ha most hazamegyek-ült fel az ágyamon , amin eddig hanyatdőlve feküdt .

- Nem légy szíves , higgy nekem . Várj , bebizonyítom .Nekem , van egy képességem .Méghozzá az , hogy beszélgetést tudok folytatni gondolatba – Chris , tudatlan tekintettel nézett rám – megmutatom .- mondtam , és már gondolatban meg is szólaltam „Szia !”Chris felpattant az ágyról , mintha tűvel szúrták volna .

- Fi…figyelj…Sarah…légy szíves…ne …. bánts…- kérlelt , ezen a dadogáson csak jót nevettem , de elmúlt a jókedvem , mert szerelmem reszketve rogyott a földre .

- Nem bántalak!Azért mondtam ezt el neked , mert szeretlek .Mindennél jobban .

Gyere , állj fel –nyújtottam a kezem , amit ő , vonakodva ugyan ,de elfogadott .Azt hiszem kezdett megnyugodni .

-Én is szeretlek-mondta remegő hangon .Leültem mellé a szőnyegre , és megöleltem , órákig tudtam volna ölelni . De tekintve , hogy éjfél is elmúlt , elnyomott az álom .De mielőtt végleg aludtam volna Chris puszilta mag a nyakamat és azt duruzsolta :

- Álmodj szépeket , farkas-lány .- Aztán már csak arra emlékszem , hogy felemelkedem . És egy puha ágyon vagyok ,Chrissel .♥

Másnak reggel vidáman ébredtem,szerelmemmel egy ágyban .Iskola volt . Sajnos. Felkeltem , pár percig még néztem a pihegő kedvesem .Majd elkészültem a sulihoz .Mire kiértem a fürdőből .Chris már felöltözve várt rám .Még volt egy óránk beérni a suliba . És Alice szerint az első órám lyukas lesz mert nem lesz tanár . Szóval gondoltam egyet , és az erdő felé kezdtem húzni a szerelmem . Ott megálltam egy bokornál ,és elkezdtem levenni a ruháimat .Chris nem értette mit akarok , de gyorsan elmondtam neki , hogy ha nem akarom , hogy szétszakadjon a ruhám , az átváltozáskor . Akkor le kell vennem .Már mesztelenül álltam ,a bokor takarásában .Három, kettő , egy .És átváltoztam farkassá .Chris nem szólt . Csak kicsit ijedten közeledett .Amint megbizonyosodott , hogy nem akarom bántani egész közel jött hozzám , és megsimogatott .

- Figyelj ,maradnék még , de haza kell mennem átöltözni –Bólintottam egyet , és ő elment .Visszaváltoztam ,és gondoltam sétálok egyet az erdőben .Már öt perce mentem .Mikor elsötétült előttem a világ .

Rázkódtam , nem tudtam hol vagyok .Fájdalmat éreztem .Meg fogok halni .

(Edward szemszöge)

A szobámban ültem , nem sokára a suliba kellett mennem . Igazán nem volt kedvem .Nap mint nap látni ,hogy akibe beleszerettem .Másé .És elérhetetlen .Hogy minden erőfeszítésem , hiába való .A legjobb lesz , ha futok egyet az erdőben .Legalább kiszellőzik a fejem .Már éppen indultam kifelé mikor Alice megállított .

- Hé te meg hová mész ?

- Futni , jót tesz az idegeimnek-Alice bólintott , majd a semmibe meredt . Látomása volt . Chris , egy lánnyal , aki nem Sarah . Ölelgeti csókolgatja.

Nem , ezt nem teheti vele !Övé a legcsodálatosabb lány .És ő?Ő megcsalja ?Komolyan nem látja , hogy mekkora szerencséje van , hogy Sarah közel engedte magához ?Ezek a kérdések nyomasztottak .De nem sok idő múlva egy újabb látomás kúszott a fejembe .Sarah !Futásnak eredtem .Futottam ahogy csak tudtam .Igaz több száz kilométer/órával mentem , de ez sem bizonyult elég gyorsnak .Annyira féltem , hogy mire odaérek késő .Szerencsére nem volt az . Egy bokor tövénél feküdt .Rázkódott , mint legutóbb mikor elájult .Be kell vinnem a kórházba Carlisehoz .De mi van ha addig nem éli túl ?Magamhoz öleltem , forró testét , és próbáltam lenyugtatni .Alice és a többiek már úton voltak ,de kell még egy idő ahhoz , hogy ideérjenek.A kezemben lévő , gyenge testet néztem .Ahogyan rázkódik , ahogy néha megugrik egy kicsit és halk sikolyok hagyják el a száját .A testvéreim , hamar ideértek .Sarah fogai, egyre lassabban koccantak össze . Jasper már megint lenyugtatta , és ezért nagyon hálás voltam neki .Az ájult lány immár magánál volt .És beszélni kezdett .

-Kö…köszönöm , hogy megint mellettem voltatok .-mondta , és mikor észrevette , hogy az ölemben ül , gyorsan kipattant onnan . És halvány pír égette arcát .Nem hiszem el , hogy Chris képes elhagyni őt …Legszívesebben , odamennék hozzá , és kitekerném a nyakát .Sarah megköszönte , hogy segítettünk neki , és hazafelé indult .

- Várj ! –mondta Alice –nem hinném , hogy jó ötlet lenne most iskolába menned –Sarah bólintott , és hazament.

(Sarah szemszöge )

Hazamentem , ismételten nem volt otthon senki .Ledőltem a kanapéra , és nézni kezdtem valami idétlen mesét .Nem tudom mikor aludtam el , de arra ébredtem , hogy csöngetnek .Felkeltem az ágyról , és kivánszorogtam az előszobába .Kinyitottam az ajtót és Aidát láttam meg , mosolygott . Így én is visszamosolyogtam .

-Szia Aida rég találkoztunk – léptem oda hozzá , hogy megöleljem , de ő félre lökött és becammogott a nappaliba .

-Nem barátkozni jöttem Bloom .Azért jöttem , hogy tudassam veled , hogy Chris engem szeretett , és még mindig szeret .Ma reggel mikor hazafelé ment , köszöntem neki , ő felajánlotta , hogy bevisz a suliba , és nem találod ki mit tett a te szerelmed…Megcsalt téged , velem .És nem is kellett megerőltetnem magam .Egyszerűen megcsókolt , de még hogy…

-Elég!-rivalltam rá –nem vagyok kíváncsi a hazugságaidra !Tűnj innen .Most!-Megfogta a kistáskáját és kivonult a házból .Biztos csak hazudott.Chris nem tenne ilyet !SOHA!Ő nem olyan .Szemembe könnyek gyűltek .Sírtam ,ami nem szokásom .Csak a gondolat is rémisztő volt ,hogy el kell hagynom őt .Biztos csak hazudott az a csaj !Biztos csak hazudott…Órákig sírtam . A földön kuporogva a térdemet szorítva .Többször hívtam Christ , de mind hiába .Annyi sírtam , hogy végül elaludtam , a hideg földön .

Reggel az ágyamban ébredtem , biztos csak álmodtam .Felhívom Christ , hogy elmeséljem neki ezt a megvalósíthatatlan álmot .Mikor ránéztem a telefonomra , láttam , hogy 20 szor hívtam az elmúlt éjszaka .Akkor mégsem álom volt . Újra sírni kezdtem .De végül felhívtam Christ .Két csörgés után fel is vette .

-Szia szívem –köszönt

-SziaOtthon vagy ?

-Nem , az egyik barátomnál aludtam .

-Képzeld , Aida tegnap átjött , és elmondta nekem , hogy te megcsalsz engem . Hát nem vicces ?-nevettem el magam .

-Francba – miért mondta ezt ? Valyon tényleg igaz , hogy megcsal ?

-Te…te megcsalsz ?

-Figyelj te ezt nem érted !-kezdett mentegetőznni , de a könnyeim már patakokban folytak , és még jobban rákezdtem , mikor meghallottam Aida hangját:Chris , kelj már fel !És gyere le enni !-nevette az a z aljas kígyó .

-Te ?Aidánál aludtál ?

-Meg tudom magyarázni!

-Nem ,nem tudod…-motyogtam halkan , és kinyomtam a telefont .Nem akartam hallani azt,hogy hogyan mentegetőzik .Hogyan keni rá arra a bűnét , hogy megijedt , hogy más vagyok .Nem akartam hallani a hangját .Levettem az útcai ruháimat , és otthoniba öltöztem .Szerencse , hogy holnap szombat .Nem bírnám ki , ha látnám Őt .Ahoz túl büszke vagyok , hogy mindenki előtt sírjak . Egy férfi miatt .Életem első szerelme miatt .Átvertnek éreztem magam .Már órák óta sírtam és csak ültem a szőnyegen .Elmentem fürdeni .Hátha egy kicsit kitisztul a fejem . De nem .A szívemet még mindig ugyanaz a fájdalom mardosta . És ez jobban fájt .Mint ezernyi késszúrás .Kinéztem az ablakon . Elég magasan voltam …És ha a tetőre mennék ?Az még magasabban van .Szaladtam a tetőre . és tényleg magasabb volt .Elég magas , hogy …végezzen velem .Három…kettő…nagylevegő!Mindjárt vége lesz !egy…Repültem a magasból le egyenesen a kemény füldre .Álljunk csak meg?!Mért nem fáj semmim ?Mért élek még mindig?Ekkor észrevettem a vaspántként ölelő kezeket .Edward ölelt .Mintha megakadájozhatna abban , hogy végetvessek az életemnek .

-Ezt meg ne próbáld még egyszer !-suttogta , de a szemében nem dühöt , hanem féltést láttam . Ennyire jó barát lennék ?Nemértem .A suliban alig szól hozzám . Akkor mire ez a nagy aggodalom .

-Miért ne?Akit szerettem elhagyott . Sosem csalódtam még ekkorát.

-Mert ne hagyd , hogy egy ember végezzen az életeddel .Te annál sokkal többet érdemelsz .

-Te ezt nem érted!Megbíztam benne .Elmondtam neki , hogy mi is vagyok .Azt hittem , megérti . De nem .Ő elment .De mégis itt van .-Edward mélyen a szemembe nézett . Még mindig féltett . Felugrott az ablakba , és onnan bevitt a szobámba . Letett az ágyamra , és leült mellém .Szorosan ölelt .Nagyon kedves volt tőle .Nagyon álmos voltam .De nem akartam aludni .

-Áludj , nyugodtan .Én itt maradok . Nehogy valmi bajod essen –mondta Edward , és egy hálás tekintetet köldtem felé .Lefektetett az ágyamba .Betakart .És mellém feküdt .Nagyon jó érzés volt a közelsége .Nagyon…

Hajnali kettő volt . Felébredtem Edward engem nézett .Nagyon aranyos volt . Csak egy kicsit idegesítő is , hogy nem alszik .Elfeledtette velem a bánatom . Már nincs kedvem megölni magam . Élni akarok .Nagyon is .