29.fejezet-Az újságcikk & halál...

Még mindig Edward ölében ültem , ő pedig csak ijedten figyelte , az aggodalmas arcomat .Megcsókoltam , amitől az összes gondom elpárolgott .És csak a jelenre tudtam gondolni . Mikr újra mosoly jelent meg az arcomon , Edward megszólalt .

-Mi a baj ?

-Semmi…mi lenne…

- Hát jó , nem kell elmondanod…- vágta be a mű durcát.

- Edward , érts meg , hogy nehéz erről beszélnem. Majd , ha elég erős leszek , elmondom , ígérem . –bólintott .

Kiszálltunk a csónakból , és felmentük a kis házikóba . Nem töltöttünk ott , túl sook időt , mert már hajnalodott , és Cody biztos aggódna . Így hát a hátára kapott , és futni kezdett…

…Pár órával később , már az otthoni ágyamba dőltem be . Edward elment vadászni , mert nem akart akkor menni , mikor ébren vagyok.Így én elaludtam , a pihe-puha ágyikómban . Alig két perc alvás után , kicsapódott az ajtó , és Cody rontott be .

- Sarah , gyere le ! Gyorsan !-feltápászkodtam az ágyból , és lebukdácsoltam , a földszintre .Cody a kezembe nyomott egy újságot , én pedig olvasni kezdtem az egyik cikket , amire mutatott .

„Alig egy napja történt az eset , hogy Chris Morrow elhunyt . Csak egy szemtanú volt , Aida White . Aki ezt nyilatkozta újságunknak :”Elmentem Chrishez , mert beszélni akart vele .Elmondott mindent , többek között , azt is , hogy Sarah Bloom nem ember , hanem félig faraks , félig vámpír .Chris öngyilkos lett , kábítószerezett…Azért tette mindezt , mert ez a Sarah gyerek , nem fogadta vissza magához !Amint meghalt Chris , én pánikba estem , és hívtam a rendőrséget „A lányt az ideggyógyászaton kezelik , majd elszállítják , az elmegyógyintézetbe .A fiú halálának , valószínűlek , a drog volt az oka , de mikor a rendőrség kiért, már nem volt a helyszínen”

-Cody…Aida diliházban van , és ok nélkül .Mert ugyebár , nem hazudott…De a rendőrök nem fognak hinni neki , meg senkise…-estem pánikba .

-Nyugi! Nem lesz baj! Majd Aida is lenyukszik , és minden megoldódik…-én pedig csak sírtam , és sírtam .Apa jött le az emeletről , beesett arccal .Már hetek óta nem jött le a szobájából . Csak ült egy széken és nézte a falat .És neki még el kell mondanom , hogy meg fogok halni…Hát , essünk túl rajta .

-Apa ! Mondanom kell valamit…

-Mond csak kislányom . Mi történt ?

- Légy szíves , ne csinálj olyat amit nem kéne…Ígérd meg !-szívére tette a kezét , és megígérte .

-Én…meg fogok halni ! –tört ki belőlem a mondat , és vele eggyüt a sírás is .Apa , mintha nem törődne semmivel , bólintott , és kiment az ajtón…Szóval nem is érdeklem…

(Hogy tudjátok , mi történik Sarah apukájával* Sarah apukája szemszöge^^)

-Én…meg fogok halni !- tört ki Sarahból .Én pedig , mintha nem is érdekelne , bólintottam , és kiléptem az ajtón . Pedig legszívesebben végeztem volna saját magammal .De nem tehettem .Megígértem .Ki kellett szellőztetnem a fejemet , így elindultam valamerre .Éppen , és eldugottabb réten voltam , mikor zajok törtek fel az egyik bokorból .Odanéztem , senki nem volt ott .Felszagoltam a levegőbe : Vámpírok !

Támadó állásba álltam , és morogni kezdtem .Egyszer csak magam előtt találtam , egy barna hajú nőt .Hannah! EZ azoknak a vámpíroknak az egyike , akik elfogtak minket , és majdnem megöltek . A rettegés lett urrá rajtam .Nem egyedül volt , tudom .És tényleg , hamarosan , öt vámpír ugrott még elő . Ugyanazok , akik megtámadták Codyt és Carlat .Mind támadó állásba álltak . És hangosan morogtak . Míg nem egy fiú lépett elő .Nem , az nem lehet!Ez az a fiú volt aki Sarah barátja volt ! Belenéztem a szemébe , és mintha kábult lettem volna , elkezdtem felé haladni , nem tudtam , mit csinálok , de a lában húzott , én pedig követtem .Végül megálltam az orra előtt . És megdermedtem .A többi vámpír pedig rámvetette magát…Esélyem sem volt…

Tudom , hogy szemét vagyok ,hogy mindenkit megölök , de ez van^^

Remélem teccet!

Írj komit!

Puszi♥