18.fejezet-A kőkemény valóság...

- - Honnan tudod ?-kérdeztem értetlenül , de aztán leesett , minden éjszak nyitva volt , kivéve mikor itt aludt Edward –Teee!Te kis sunyi …- öleltem magamhoz .

- -Én nem csináltam semmit – mondta , és közben ártatlan szemekkel nézett rám . Csókot lehelltem a szájára, és szinte elájultam ettől a csóktól .De sajnos tényleg az ájulás szélén álltam .Lábaim felmondták a szolgálatot . És csak Edward erős kezei tartottak .Megint jött a fájdalom , a kínlódás . Vártam , hogy elmúljon , vagy meghaljak .Számból halk morgás tört elő . Ez egy kicsit megijesztett , de tovább kínlódtam . Ide-oda vetettem magam , de Edward féltő tekintetét magamon éreztem .Aztán csak a suhanás , és a repülés .Itt a vég , meghaltam…Soha többé nem láthatom a szerelmemet . De szerencsére nem haltam meg .Testem halk puffanással jelezte , hogy leérkezett a - gondolom- ágyra .Halk motoszkálást hallottam , és beszédet . De nem értettem semmit .Csak a fájdalmat .Elég sok ideje szenvedtem , de nem segített senki . Csak feküdtem , és saját magamat gyilkoltam .

Már éppen feladtam , az utolsó reményt is , mikor egy nyugalom hullám söpört végig rajtam , eltakarítva mindent , ami az útjába állt .Szememet nyitogattam , és közben csak egy szót mondogattam.

-Edward ! Edward…- nyögtem , mire ő megszorította a kezemet , jelezve , hogy mellettem áll .Pár perc múlva , kinyitottam a szemeim ,és boldogan vettem tudomásul , hogy a szerelmem mellettem van .És kitartóan fogja a kezem .Ezt a pillanatot , Carlise zavarta meg .Szomorúan nézett rám , és megkezdte a mondandóját .

- Nem szeretném kerülgetni a forró kását , így belevágok a közepébe .Szóval , az ájulásaid , egyre tovább tartanak , és Jasper is alig tud rendbe hozni .Rosszul esik ezt mondani , de maximum egy heted van .Sajnálom –lehajtotta a fejét , és kikullogott .

- Nem , ez nem igaz …ha te meghalsz , én is .Én nem fogom eltűrni a hiányod ! Nem!Végre itt vagy nekem , és újra nélkülöznöm kell téged ?- borult ki Edward , és biztos voltam benne , hogy ha tudna , sírna.

- Nyugi .még van egy teljes hetünk .Élvezzük ki ezt a kis időt ,és ne is gondoljunk arra , mi fog történni .Amúgy is , jövő héten lesz a 18. szülinapom . Ha elélek addig , megünnepelhetnénk-mosolyogtam , pedig szívem szerint bőgtem volna .De erősnek kellett lennem .Nem hagyhattam el magam .

-Te tényleg ilyen könnyen veszed ?Mit fogok én nélküled csinálni . Inkább elhagynálak , csak neked jó lenne . De mivel ezzel nem segíthetek , veled kell maradnom … - az utolsó mondatot már mosolyogva mondta .És ezzel , nekem is mosolyt csalt az arcomra – akkor ? Mit csinálunk először ?Mit szeretnél ?

-Tudod mit?-kérdeztem , mire ő megrázta a fejét – vadászni…

-Biztos?

-Igen ! Nem szeretnék úgy meghalni , hogy nem tudom milyen a vér íze . Végül is , vámpír is vagyok…Belehalni nem fogok – győzködtem , azt hiszem győztem , mert kihúzott a házból , egyenesen az erdőbe .Hamar találtunk egy őzcsordát . Edward rávetette magát egyre , és intett , hogy én is tegyem azt . Én kicsit féltem , de azért , egy próbát megér…Ráugrottam egy kisebb jószágra , és kiszívtam a vérét . Az édes nedű elkábított .Csak arra tudnam gondolni , hogy többet akarok .Három őz kellett ahhoz , hogy lenyugodjak . Már este felé járhatott , és visszaindultunk a házba .

-Ez kipipálva .Más ötlet ?- vigyorgott a szerelmem .

-Aludjunk-ásítottam .

-Khmm…nekem az nem szükséges , de te nyugodtan –felmentünk Edward szobájába . Belenyúltam a táskámba , keresni kezdtem a pizsamámat .De én nem is hoztam táskát…Biztos Alice volt .

-Edward , merre van a fürdőszoba ?-kaptam tőle egy csókot , és terelni kezdett a fürdő felé…

Jajj!Tényleg szégyenlem magamat:(

De amint megírom a kövi fejit , késztetést érzek arra , hogy feltegyem :D

Szóval remélem tényleg örültök annak , hogy nem bírom megállni ...És ma ez már a 3. fejii úgyhogy megérdemlem a sok-sok-sok-sok komit :D

Pusziii♥