2009. október 9., péntek

13.fejezet-Váratlan...borzasztó hír


Na itt van a rész...Remélem teccikmajd .Sok minden kiderül ,majd benne ,olvasd el és írj komíít






- Jól van , ne sírj – csitítgattam ,miközben magamhoz szorítottam –mond el mi történt .


- Mikor , tegnap este . Az anyukád , és én , mentünk , a teáért . Éppen a határnál voltunk , jött két vámpír . Nem akartuk őket bántani , de nekik más volt a véleményük .Nekünk ugrottak .Akkor jött az apukád , és ő is beszállt a harcba .Engem elküldtek onnan , de nem tudom , hogy túlélték-e . – erre már én is rákezdtem , és csak sírtunk ,és sírtunk .Míg nem ki nem csapódott az ajtó , és apa toppant be szakadt ruhában , és szomorú , meggyötört arcot vágva . Mintha egy berendezett , színdarab lett volna , odafutottunk hozzá , és magunkhoz öleltük . Míg nem kinem bukott belőle az a pár szó , ami nekem szinte , a világ végét jelentette .


- Sarah , Cody . Carla nem élte túl a harcot .- az arcom eltorzult , és keserű üvöltés hagyta el a számat . Nem hittem neki , beleütöttem a hasába , hátha közli , hogy csak viccelt , és anya előbújik . De nem tett semmit . Csak rendületlenül állt , és tűrte az ütéseimet . Abbahagytam az apám boxolását , és inkább öleltem . Ő volt az egyedüli szülőm , még jobban kellett szeretnem , mint eddig . Megfogtam Cody kezét , és felhúztam a szobámba .Leültünk az ágyra , és egymásra borulva sírtunk . Órák teltek el , és mi még mindig sírtunk . Végül Cody szólalt meg .


- Alig ismerem őt , de mégis olyan volt , mintha az anyukám lett volna –bőgte . majd lassan és gondterhelten kivánszorgott a szobámból .Én hanyatvágtam magam az ágyon, és a telefonomért nyúltam .Talán ha átjön Chris , majd jobb lesz .És már hívtam is .


- Szia szépségem !- szólt bele vidáman .


- Szia , át tudnál jönni ?-kérdeztem letörve .


- Nem hinném, valami gond van ?


- Anya… anya…meghalt ….-dadogtam a könnyemet nyelve .


- Jaj !Úgy sajnálom ! De most le kell tennem . Hívnak a srácok . Csók – kinyomta a telefont , én pedig a sípoló hangtól köszöntem el .Végül is megértem , hogy nem ér rá .A barátaival van. Felálltam , és kinéztem az ablakon . Telihold volt .Emlékszem , mikor még együtt ültünk a fűben , és néztük a holdat .Újra sírásban törtem ki , és egy halk sikolyt is hallattam . A fejem hasogatott , de valószínűleg , csak a farkas nátha miatt .Ez az egész az én hibám!Ha én nem betegszem meg , akkor nem mennek el , és nem … nem …


- Hal meg…- suttogtam magamban . Kint a sötétségben . Egy árny suhant el . Egyre közelebb cikázott hozzám .És eltűnt .Féltem .Féltem , hogy azoknak a vámpíroknak az egyik , akik megölték …Féltem , hogy minket is meg , akarnak ölni .Az ajtó kicsapódott , én pedig hatalmasat sikítottam . De csak Cody jött be . Sírva .Közelebb jött , és megölelt .Együtt sírtunk .Megint leültünk az ágyra , és álomba sírtuk magunkat .


Másnap , kisírt szemmel , Cody mellett ébredtem .Megfogtam a telefonom , és leplattyogtam a konyhába .Felhívtam Christ , hogy jöjjön , át és ő készségesen eleget tett kérésemnek .Tíz perc múlva berontott az ajtón , és szerelmesen megölelt. Jó volt tudni , hogy ő legalább szeret , és , hogy ő nem hagy el .


(Edward szemszöge )


Alice torzult arccal bámult maga elé . És nekem is eltorzult, mikor megláttam a látomást. Sarah össze fog roppanni , oda kell , mennem .Muszáj .De aztán jött egy újabb látomás , Chrissel van .De miért bocsájtott meg neki ? Tényleg ennyire nem veszi észre ?Megfordult a fejemben , egy másik lehetőség . Odamegyek , a határhoz , és segítek a harcban .De már túl késő van hozzá .Nem érnék oda időben . Nem tehetek semmit .Pár óra múlva elmentem Sarah-ék házához . Ő éppen kinézett az ablakon . Kémlelte a holdat .Gyönyörű volt ,ahogy a holdfény megvilágította sápadt arcát .De szomorú volt , hogy egy ilyen tökéletes lénynek , mint ő .Szenvednie kell . Közelebb haladtam .Ő pedig rémült arccal , követte az árnyam .Még közelebb mentem .és ő még jobban kétségbeesett .Felugrottam egy fára , és onnan kémleltem tovább . Egy lány ront be a szobájába , sírva .Sarah nagyon sikít .Majd megöleli a kislányt . Nem bírtam tovább nézni a szenvedését .Nem akartam , csak nézni .Én szeretni akartam .Érinteni .Egyszerűen vele szeretnék lenni .Nem akartam hazamenni .Inkább befutottam az erdőbe .Nem akartam vadászni , pedig az éhínségtől már fekete volt szemem .Leültem egy sziklára . És az eget kezdtem kémlelni , pont úgy mint Sarah .Órák teltek el így .Már reggel volt , én pedig már éheztem .Muszáj volt , ennem .Vadászás közben elterveztem , hogy miként mondom meg Sarah-nak, hogy szeretem . Nem akartam , még egy gondot aggatni a nyakára .



Remélem teccet :DHa igen írj komikat :D Mert akkor hozok úúúj részt :D

5 megjegyzés:

  1. Jujj de izgi:D De egyben szomorú is:( És Edward szerelmes:D Tök jó:D
    Nagyon jó volt, csak így tovább:)
    Pusz

    VálaszTörlés
  2. Tudtam!!! Tudtam, hogy szereti!!:D:D:D
    Nagyon jó volt ez a rész, és egyben szomorú is:( Szegény Sarah:(
    De rémelem, hogy Edward majd tud neki segíteni:D
    puszi

    VálaszTörlés
  3. :DIgen-igen :D Edward szereti őőőt :D
    De Christ utáljukXDÉs köszi , hogy írtatok komit :D
    Pusziiii

    VálaszTörlés
  4. JAAJJJ:)ez a rész is nagyon jó lett:)de egyben szomorú is:(de remélem hogy Edward minél elöbb elmondja Sarajnak hogy szereti és összejönnek:)
    várom a következőt:)
    puszi

    VálaszTörlés
  5. ohhh my good!!!!!iyggíííí!!!!!jahhh amm Orsy képe egy kicsit se hasonlít rám de nem gond.Legalább az Aidáé viccesebb!!!!!xD
    Thx hogy benne vagyok!!!!!puss

    VálaszTörlés