skip to main |
skip to sidebar
10 fejezet-Biztonság
Ez egy elég töltelék rész lett ,de nem baj :D végre itt van a 10. fejezet !Nem hittem volna , hogy bíztatni fogtok ,hogy írjak nektek .Azt hittem , hogy nem fogja senki olvasni , és hogy csak a magam csendességében fogom írni ezt a blogot :D DE ez szerencsére nem így lett . úgyhogy köszi mindenkinek aki bíztat :DNa és a rész :Edward ölében ültem .Nagyon nagy biztonságban éreztem magam , így nem volt kedvem megszólalni.De mégis muszáj volt .Féltem , hogy Edward bántotta Christ .És annak , hogy megtudjam mi történt a legegyszerűbb módja , ha rákérdezek .
-Edward , mit csináltál Chrissel ?
- Semmi olyat amit ne érdemelt volna meg –válaszolta hetykén .
- De ugye nem bántottad ?
- Áh , nem . Csak repült pár métert …-mondta mosolyogva .
- Hazaviszel ?Apropó , hol vagyunk ?
- Port Angelesben vagyunk .És , szerintem nem lenne jó ha most mennél haza…-mondta elgondolkodva .
-Rendben –bólintottam – akkor majd csövezek egy kicsit az utcán –duruzsoltam elszántan , mire Edwardból ki tőrt a nevetés .Mi lehet olyan vicces?Talán vicces arcot vágtam , vagy mi t csináltam?De erre a kérdésemre , hamar meg is kaptam a választ .
- Dehogy csövezel az utcán. Eljössz hozzánk .
- Egyébként…Alice miért nem látta , hogy mi fog velem történni ?
- Mármint , hogy rád támad Chris ? – bólintottam egy aprót – Nem tudom , nem vagyok tudós .De Carlise biztos meg tudja majd mondani .
- Miért ő tudós ?-kérdeztem , teljesen komolyan , de ezt Ed megint csak egy jóízű hahotázással jutalmazta
- Nem , de ő mindent tud .Majdnem …Na akkor induljunk .Akarod , hogy vigyelek , vagy jössz magadtól?- kiszálltam az öléből , és mikor már boldogan nyugtáztam , hogy felálltam , újra összerogytam .Edward huncutul nevetett , majd fölkapott a hátára , és addig cipelt míg a házukhoz nem értünk .Mikor beértünk , csak az üres lakás fogadott minket . Senki nem volt a házban , csak mi ketten .Bevallom , ez egy kicsit megijesztett .Edward leültetett a kanapéra , és kiment a konyhába hozni valami innivalót . De azt már nem tudom , hogy mit , mert elnyomott az álom .
Mint minden álomnak , ennek is vége volt egyszer . A telefonom csörgése ébresztett fel .Chris hívott .Na jó , vegyük fel , hátha közölni akarja , hogy túlteszi magát rajtam , és békén hagy .Hagytam még egy fél pillanatig , had csörögjön ,de aztán álmosan beleszóltam .
- Haló ?
- Szia Sarah !Azt hittem , azok után , amiket veled tettem fel sem veszed .Szóval csak azért hívlak , mert , tudom , hogy az alkohol nem mentség arra amit tettem , de érts meg . Nagyon bepánikoltam , hogy nem akarsz velem lenni .Ezért fordultam a kocsmába …
- Chris ! Szerintem , ez nem telefontéma !
- Akkor , mondjuk 5-kor érted mennyek ?
- Várjunk csak !Ma hétfő van ! Iskolában kéne lennem …
- Szóval , te még nem hallottad…
- Mit ? – kérdeztem gyorsan .
- Stella Foly … Leugrott a suli tetejéről . Hétvégén , mikor vége volt a pom-pom edzésnek , egész héten nem lesz suli…-nem tudom , ki az , de biztos elég rossz élete lehetett , ha ijenre vetemedik . Beugrottak előttem azok a képek , amikor éppen ugrok a tetőről . De engem elkaptak…
-Melyik az a Stella ?
-Egy szőke hajú csaj . Mindenki csak kihasználja , mert nagyon gazdagok . Tudod ! Aki neked jött az első nap – megint beugrott a kép , mikor Chris segített összeszedni a cuccaimat .Edward közben bejött a szobába , és grimaszolva halgatta végig a telefon beszélgetésemet , mert gondolom tudta , kivel beszélek .
-Aha , akkor 5-kor nálunk szia – zártam le a beszélgetést .Ed közelebb jött hozzám , és leült mellém a kanapéra . Észre sem vettem , hogy mikor takart be …Már-már kínossá kezdett válni a csend , így én azt megtörtem .
-Hol vannak a többiek ?
-Vadásznak . Én is mentem volna . Csak aztán itt maradtam , veled .
-Értem , és mikor jönnek vissza ? – kicsit furcsán nézett rám , biztos azt hitte nem akarok vele lenni . De a hite megcáfolása végett hozzátettem – Szeretném végre tudni , a végvétel eredményét . Meg azt is , hogy Alice mért nem látta a jövőm – Edward fagyott szívéről , mintha egy kö esett volna le , nagyot lélegzett .
-Nemsokára .Három …kettő…egy…-és igaza volt , Alice toppant be a szobába , mit se sejtve , mi történt tegnap .Odajött hozzám , és szorosan megölelt . Majd bejöttek a többiek is és mind megszorongattak .Végül Alice kezdett kérdezősködni .
-Te , hogy , hogy itt vagy ? Nem úgy volt , hogy hazamész ?
-Hát igen , de aztán…- és elkezdtem mesélni , a félelmetes eseményeket . Alice és a többiek , csak tátott szájjal figyelték mit is mondok .Sokat kérdezősködtek ,de aztán én jöttem , a sorsdöntő kérdéssel .
-Mi lett a vérem eredménye ?
-Erről szeretnék veled négy szem közt beszélni .-mondta Carlise , amit én egy bólintással nyugtáztam .Felmentünk a dolgozószobájába , és leültem egy székre , ami egy hatalmas asztal előtt volt . Carlise pedig a másik oldalra ült .
-Szóval…Előbb szükségem lenne arra , hogy még egyszer vért vegyek .Ha lehetne most .
-Persze…-pár perc alatt meg is volt a vérvétel .És Carlise már az új mintát elemezte . Hamar döbbenet ült ki az arcára és rekedten így szólt.
-Ilyen nincs!
Na kösz hogy olvastad , és hogy -remélem -várod a kövi fejit :D
Jujj, nagyon jó lett:) Nagyon várom a folytatást:)
VálaszTörlésPusz
Ui.: szerintem nem lett töltelék szöveg... Érdekes volt:) Bár az biztos, hogy én nem találkoznék Chrissel ezek után:D
köszi hogy így gondolod , és én sem találkoznék Chrissel ...de mindegy ...Azért örülök , hogy írtál kmit :D puszi
VálaszTörlés