(Edward szemszöge )
Alice rontott be a menzára , de nem egyedül .Egy fekete hajú lánnyal jött .Nem ismerem , biztosan új … Nem tudom miért , de meg akartam támadni .Nem csak én voltam így vele hanem Emett is , aki gondolatban üzent nekem „ Edward ez egy farkas!”Hát persze… hogy ez nekem miért nem jutott eszem be?De nem lehet ő is korcs ! Ő inkább vámpír. Vámpír?! Az nem…nem lehet…nem lehet mind a kettő ?! A legjobb lesz ha megkérdezem tőle!
Valószínűleg elbambultam mert Alice zökkentett ki a gondolataimból .
-Edward?Jól vagy ?
-I-igen persze , csak elbambultam , mit is mondtál ?
-Csak azt , hogy ő itt Sarah .
-Oh szia Sarah ! –nyújtottam felé a kezemet . De rossz ötletnek bizonyult , Mert a hideg bőröm ellentéte volt , az ő forró kezének . Így hangosan felszisszent .
-Te biztosan Edward vagy .- mondta miközben – gondolom fájó – kezét vizsgálgatta .
-Igen…az . –na nagyon értelmes vagyok én is .
- Ne is foglalkozz vele…szerelmi bánat …
-Alice ! Az már 50 éve !
-Jó van na , nem kell rögtön nekem esni .
-Inkább tereljük a szót , mondjuk . Te mi vagy ?
-Edward ! –bökött oldalba nővérem .
- Nem , nem semmi baj . Teljesen jogos a kérdés . Csak tudni szeretné , miért akar megtámadni … - kezte édes hangján , Sarah . Édes?! Ha nem néznének hülyének , most felpofoznám magam . Mióta édes a hangja ?! Lehet , hogy ezt nevezik : szerelem első látásra ? Nem… én nem lehetek szerelmes!Mégegyszer…
-Igen tudni szeretném ! – mondtam büszkén , elfelejtve az előbbi gondolataimat .
-Hát hol is kezdjem ?-kezte a lány – Az apám vámpír , így félig vámpír vagyok . De viszont az anyám , alakváltó . Így hát vámpír-farkas vagyok .
-Ez …érdekes…-mondtam eltűnődve . De nem sokáig tudtam gondolkodni , mert Sarah feje halkan koppant a padlón . Elájult!Törékeny teste rázkódott , mint a kocsonya. Az emberek felfigyeltek a különös viselkedésre , így hamar tömeg gyűlt az asztalunk körül . Nem tétlenkedtem tovább . Kezembe kaptam a rezgő Sarah-t , és futni kezdtem . Nem vihettem a gyengélkedőbe . Ez biztosan nem csak egy szimpla ájulás . Hiszen akkor , nem sikít az ember . Olyan volt , mintha egy csata folyt volna le benne .
Pár perc múlva beértem a korházba , és rögtön Carlise irodájába futottam .
-Carlise ! Valami történt vele !
- Mégis mi ? És ki ő egyáltalán ? – kérdezte gyanakvóan az apám .Miközben a testvéreim is megjelentek a már szűkös terembe .
-Elájult ! És ő Sarah , félig vámpír .-vette át tőlem a szót Alice .
-De viszont félig farkas – mondta Rosalie .
- Jasper ! Mit érzel ?-kérdezte Alice a szerelmétől .
-Hát… mérhetetlenül nagy fájdalmat . És mintha küzdene !
- Rendben . Akkor próbáld meg lenyugtatni !-mondta Carlise a remegő lányt vizsgálgatva .Már nem remegett annyira , Jasper lenyugtatta .Remegő hangon szólalt meg , mikor ismét magánál volt :
-Hol vagyok ? És mi történt ?
-A korházban vagy , elájultál ! – kezdtem én , mert láttam , hogy a többieknek nincsen kedvük beszélni .
-Értem , és haza mehetek ?- kérdezte Sarah , kicsit megilletődötten .
-Persze ! Csak lenne egy kérésem ! – felelte az apám .
- Mégis mi lenne az ?
- Ugye , tudod , hogy az ami veled történt , nem csak egy ájulásvolt …
-Még nem történt velem ilyen . – mondta még mindig reszketve a lány .
-Értem .Valószínűleg , az történt veled amire gondolok .
-Mire gondol ?
-Nem mondhatok semmit ,amíg meg nem bizonyosodom róla .Pont ezért szeretnék , tőled vért venni ! Sarah beleeggyezett , és meg is történt a véradás .A többiek visszamentek az iskolába , míg én felajánlottam , hogy hazakísérem .Még nem is gondolkoztam azon , hogy miért nem hallom a gondolatait . De majd erre is fényt derítek !Megérkeztünk a házhoz , persze én hoztam őt, mert olyannyira gyenge volt , hogy lábra állva elesett .Szóval kinyitottam az ajtót , és amit láttam , az meglepett . Vagy inkább ,megijesztett .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése